Helyi szerkesztő|2022.05.12
Százhalombatta
Régi munkatársunk, Szilágyi Dániel muzeológus otthagyott karriert, lakást, és családjával Csángóföldre költözött, hogy tegyen valamit a magyar népzenéért és a magyar nyelvért. - írja "Matrica" Múzeum és Régészeti Park Százhalombatta a Facebookon.
Lélegzetállító vidék hegyein-völgyein át autózik egy-egy zeneóráért, már három éve. Néha beszáll két falu közötti civil útépítésbe, áprilisban méteres hó alól ássa ki a kocsit, vagy mindig hiányzó hangszert gründol a gyerekeknek. Szilágyi Dániel muzeológus otthagyott karriert, lakást, és családjával Csángóföldre költözött, hogy tegyen valamit a magyar népzenéért és a magyar nyelvért. Szilágyi Dánielt még kisgyerekként érintette meg a csángó muzsika, majd kamaszként táncházak, zenetáborok, erdélyi kirándulások szikkasztották kötődéssé az érintést. Aztán, bár a népi kultúrától soha nem szakadt el, szakmai karriert épített: muzeológusként a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatói feladatait látta el épp, ami régi álma volt… Aztán, amikor egyszer leült beszélgetni óvónő feleségével, kiderült, mindkettejüket külön-külön, de egyszerre keresték meg: ugyan, jöjjenek már ki Csángóföldre, magyar gyerekekkel foglalkozni. Így kezdődött a történet, ami már lassan négy éve tart. Daniék egész családja bepakolt az autóba és elindult. A Moldvai Csángómagyar Oktatási Programhoz csatlakoztak, és a magyarfalui magyar házba költözhettek. Két gyermekünk jött velünk elsőként, akkor 8 és 6. osztályosok. Karácsony táján felnőtt nagylányuk kilátogatott hozzánk. Itt nagyon komoly oktatógárda dolgozik, de igazi fiatalos társaság, jó közösség, sok összejövetellel. Egyik este Réka lányunkat is felkérték, maradjon, segítsen a magyar nyelv tanításában, visszatanításában. Nos, azóta a bölcsődei korosztállyal dolgozik – meséli Szilágyi Dániel. Magára hagyták hát hiányzó hédervári házukat a Szigetközben, de a család így mégis együtt maradt. Gyorsan beilleszkedtek. Anita, a feleség modern szellemiségű óvónő, ő szakmájában, ovisokkal foglalkozik, Dani kobozt tanít, de kicsit maradhatott a kaptafánál is, hiszen a magyarfalui tájház kiállítótereinek felépítésében segédkezhetett, kibújhatott belőle a muzeológus. Két kisebb gyermekük számára is felfordult a világ, hiszen ők Csíkszeredában, magyar kollégiumban tudták csak folytatni a magyar nyelvű tanulást, hétvégente járva haza a családhoz. Párfős csángó közösség alakult ott, kiváló nevelőkkel, esti foglalkozásokkal, népdalkörrel. Lányunk, Viola is ott énekel, fellépni járnak, sőt, már előbb jártak Bukarestben mint mi. Egy televízió interjút is akart vele készíteni, mint csángó énekes, szerényen szólnia is kellett, hogy szívesen, de ő Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett – teszi hozzá Dani. Csángóföldön egyre kevesebb családban beszélik a magyar nyelvet a gyerekek. A 6-7 gyerekes családoknál ma már nem ritka, hogy családon belül lezajlott egy nyelvváltás, az idősebbeknek még magyar az anyanyelve, de a legkisebbek már csak románul értenek. Ezért minél kisebb korban el kell kezdeni a velük való foglalkozást. Míg régebben sokszor a vaskalapos egyház volt az akadálya a magyar nyelv használatának, ma már legalább annyira a modernitás, a praktikum. A világ kinyílásával sokkal gyorsabb az alakulás, mint ahogy ezt egy archaikus nyelv követni tudná. Ez a régies elemeket őrző, magyar nyelvjárás nagyon értékes, de van, hogy románul fejezik be a magyarul elkezdett mondatot, ha valamit nem tudnak megnevezni. Ez jópofa is tud lenni, de mindenképpen izgalmas kihívás a nyelvtanítás. A feleségem ovis csoportjában van, aki ízes csángó mondatokat mond, de van, aki egy kukkot sem tud már magyarul – meséli az oktató.
Forrás: "Matrica" Múzeum és Régészeti Park Százhalombatta
Forrás: "Matrica" Múzeum és Régészeti Park Százhalombatta